2009. október 31., szombat

MRI vizsgálatok- Mágneses rezonanciás képalkotó eljárás

Az orvostudományban a képalkotó eljárások folyamatosan fejlődnek, illetve újabb eljárások születnek annak érdekében, hogy minél gyorsabban és egyértelműbben váljanak felfedezhetővé a betegségek. Az MRI (MR) felfedezése és az orvostudományban való alkalmazása forradalmi technikának számított, mert olyan szerveket képes vizsgálni, melyekre a korábbi diagnosztikus módszerek nem vagy csak alig voltak megfelelőek.


Az MRI kifejlesztői Paul C. Lauterbur és Peter Mansfield 2003- ban orvosi Nobel- díjat kaptak a készülék megalkotásáért. Ez a vizsgálóeljárás ötvözi a CT és az ultrahang nagy előnyeit, azaz rétegfelvételi eljárás, nem vetülnek össze a különböző anatómiai képletek, több síkban képes vizsgálni rekonstrukció nélkül és a különböző lágy részek jól vizsgálhatóak vele.
Előnyei közé sorolandó, hogy nincs egészgégkárosító hatása, szemben a CT- vel, mely ionizáló sugárzás segítségével alkotja a képet.

Működési elve

A készülékben nagy intenzitású elektromágnes van. Hazánkban 1,5 Teslás készülékeket alkalmaznak. Működésük alapelve, hogy az emberi testben jelenlévő protonokat gerjesztik, majd ezek relaxációs idejük bonyolult algoritmusainak segítségével alkotják a képet. Természetesen ez erősen lesarkítva érvényes.
Az MR vizsgálatok különösen alkalmasak izületek vizsgálatára, mivel a lágyrész képletek jól elkülöníthetők rajta.
Ez a diagnosztikus eljárás teljesen fájdalommentes, mellékhatása nem ismert. Abszolút kontraindikációja a testbe beültetett mágnesezhet fémek, implantatumok. Ezek lehetnek protézisek, pacemaker, érklippek, stentek stb. Azonban ma már az implantatumok többsége (a pacemakert kivéve) MR kompatibilis, azaz nem mágnesezhető fémből készülnek.

Beleegyező nyilatkozat
Minden páciensnek joga van az alapos tájékoztatáshoz, ami többek között magában foglalja azt hogy a vizsgáló szobába nem vihető be mágnesezhető fém, mobiltelefon, bankkártya, fémpénz. Továbbá egyes esetekben kontrasztanyag befecskendezésére kerülhet sor, mely nem egyezik meg a CT vizsgálatok során használt kontrasztanyaggal. Mint minden gyógyszer, étel, így a kontrasztanyag is válthat ki allergiás reakciókat. Ezen lehetséges reakciók pontos és tényszerű ismertetése szerepel a beleegyező nyilatkozaton. Mindenesetre jó tudni, hogy az MR kontrasztanyagok allergiás reakcióinak száma jóval kevesebb, mint a CT kontrasztanyagok esetében. Viszonyítás képpen: A CT-ben naponta legalább egy allergiás fordul elő, MR-ben félévente talán egy.

A vizsgálat menete

Miután a beteg eltávolította magáról az összes fémanyagot és aláírta a beleegyező nyilatkozatot, felfekszik a vizsgáló asztalra. A fekvési mód természetesen a vizsgált régiótól függ.
A gép rendkívül hangos, így a legtöbb esetben füldugó védelme mellett folyik a vizsgálat.
Jó tudni, hogy a készülék tulajdonképpen egy cső, amelybe a beteget betolják. Itt sötét van. Ez egyes emberekből pánikot válthat ki. Ilyen esetekre egy ún. pánikpumpát adnak a beteg kezébe, melyet, ha baj van, vagy nem bírja tovább, megnyomhat.
A vizsgálat sikeressége érdekében mozdulatlanul kell feküdni a gépben, mivel a mozgás műterméket hoz létre a képeken, így az értékelhetetlenné válhat.
Amennyiben szükség van kontrasztanyagra, a vizsgálat felénél vénás injectio formájában juttatják be azt. Erre a pontosabb megítélhetőség miatt van szükség. Ez az anyag fokozza a kóros területen a jelintenzitást, így könnyebb felismerni a betegséget.
A vizsgálat végeztével kihúzzák a pácienst a csőből, eltávolítják a tűt a karjából és tájékoztatást adnak a betegnek a lelet kiadásának időpontjáról.

2009. október 1., csütörtök

A pajzsmirigy izotópos vizsgálata-scintigraphia

Mi a pajzsmirigy-szcintigráfia?

A pajzsmirigy-szcintigráfiát különböző pajzsmirigy-betegségek elkülönítésének, pontosabb tisztázásá

nak érdekében végzik, ha felmerül a gyanú, hogy az anyagcsere-működéssel olyan gond van, amelyet a (nyaki bemenetelnél a bőr alatt elhelyezkedő) pajzsmirigy működése befolyásol. Izotópvizsgálat elvégzése indokolt, ha olyan nyakduzzanat kezdődik, amely a pajzsmirigy megbetegedésére utal, vagy nyelési, légzési nehézségekkel küzd a beteg. A vizsgálatok segítségével kimutatható a pajzsmirigy alul- vagy túlműködése, illetve a benne található göbök nagysága, helyzete és funkciója. Daganatos betegségek esetén is sor kerülhet izotópos kezelésre, melynek segítségével különböző gyulladások is felismerhetőek.


A vizsgálat



– A nukleáris medicina minden területén, in vivo, in vitro területen és radioaktív izotóppal végzett terápiás eljárások során végzünk pajzsmirigy izotópos vizsgálatot – mondja dr. Kopcsányi Zsuzsanna osztályvezető főorvos, a Péterfy Kórház izotóp laboratóriumának vezetője.

Az in vivo módszer egy funkcionális képalkotó eljárás, amelynek legnagyobb előnye, hogy funkcionális képet ad a pajzsmirigy nagyságáról, és a benne lévő esetleges elváltozások működéséről. A vizsgálat során a beteg vénás injekcióban megkapja a technécium-izotópot, majd 15-20 percnyi várakozás után felfekszik a vizsgálóasztalra, ahol egy kamera segítségével felvételeket készítenek a vizsgált területről. Az eljárás közben nyelhet, és végig szabadon lélegezhet, de az egyéb mozgásokat kerülnie kell. A vizsgálat körülbelül tíz perc alatt lezajlik.

– In vitro a másik vizsgálati módszer, amely alatt azt értjük, mikor a vérből határozzuk meg a hormonszinteket – magyarázza dr. Olbrich Zita, a Péterfy Kórház endokrinológiai ambulanciájának vezető főorvosa. Előnye, hogy az eljárás pontos és olcsó. Ilyenkor egy centrifuga segítségével radioaktív izotóp anyaggal jelölik meg a vérplazmát, majd laboratóriumban megvizsgálják. Ezzel az eljárással lehet megállapítani, hogy a pajzsmirigy alul- vagy túlműködik, és vannak-e ellenanyagok. Arra, hogy a pajzsmirigyen belül az egyes részek alul- vagy túlműködnek-e, az in vivo vizsgálat szolgálhat magyarázatul, mert ennek megfelelően az izotóppal jelölt anyagok is lassabban vagy gyorsabban épülnek be az adott területre. Ezenkívül kimutatható, hogy túlműködés esetén egyenletes vagy göbös túlműködésről van szó, van-e gyulladás, illetve göbök esetén, hogy működő vagy nem működő göböket találtak.

A pajzsmirigy túlműködését radioaktív izotóppal végzett terápiás eljárások során jódtartalmú kapszula beadásával fékezik. Ennek az az előnye, hogy nem kell folyamatosan gyógyszert szedni, egyetlen kapszula bevétele után az esetek döntő többségében visszaáll a pajzsmirigy-működés a normál szintre. A kapszula beszedése előtt azonban minden esetben jódtárolási vizsgálatot kell végezni, mert ez alapján tudják felmérni a pajzsmirigy jódtárolási képességét, és pontosan meghatározni, hogy mekkora mennyiség beadására van szükség. Jódterápiára daganatos betegségek gyógyításakor is sor kerülhet, de ennek nincs nagy prevalenciája, a pajzsmirigy rákos megbetegedése viszonylag ritka.


Előkészületek

In vivo eljárás esetén különösebb előkészületre nincs szükség, enni, inni is nyugodtan lehet, és a gyógyszereket is be lehet venni. A vérvételre viszont éhgyomorra ajánlott érkezni.

Veszélyek

Egyik eljárás sem fájdalmas, a tűszúráson kívül semmit nem érez a beteg. Az in vivo vizsgálat is nagyon kis mennyiségű izotóppal történik. Általában technécium-izotóppal, de speciális esetekben jódtartalmú anyaggal vizsgálnak. Túlérzékenység nem fordul elő – még a jódizotópos eljárásnál is olyan csekély az anyagmennyiség, hogy jódérzékenyeknél is lehet alkalmazni.

Terhes nőkön és szoptatás idején azonban nem végzik el a vizsgálatot. Fiatalkorúak esetében az indikációt szigorú feltételek határozzák meg.

Teendők utána

A vizsgálat és a vérvétel után hazamehet a beteg. A technécium-izotóp felezési ideje hat óra, és huszonnégy óra alatt ürül ki teljesen a szervezetből, ezért a vizsgálat napján nem tanácsos közvetlenül és tartósan érintkezni várandós vagy éppen szoptató anyával és kisgyerekkel. A jódizotópnak hosszabb a felezési ideje, és körülbelül egy hét alatt ürül ki, ezért ilyenkor hosszabb távon is óvatosnak kell lenni.

A páciens tapasztalata

– ’95-ben műtöttek pajzsmiriggyel, egy elhalt, alma nagyságú göböt vettek ki – mondja a 60 éves nőbeteg. – Azóta félévenként járok kontrollra. 2002-ben, egy ilyen ellenőrzés során vették észre, hogy újabb göbök vannak, de eddig azokat szerencsére nem kellett műteni. A mostani vizsgálattal ezeket is ellenőrizték, és az eredmény még nincs meg, de bizakodó vagyok.

A mi családunkban gyakoriak a pajzsmirigyproblémák, a nagymamámnál sajnos pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak, és áttétei is voltak, ő emiatt halt meg. De a 37 éves lányomnál is találtak göböket.

Én már semmitől nem félek, főleg azok után, hogy egy akkora csomót kioperáltak, és bízom az orvosokban, hogy ha gond van, megoldják. A műtét előtt szörnyen éreztem magam, olyan nehéz volt nyelni, és egyáltalán levegőt venni, hogy az orvos is megkérdezte: maga eddig hogy kapott levegőt? Hát, nehezen. A legcsodálatosabb érzés volt, mikor az operáció után reggel a kórházi ágyban megittam egy csésze kávét…


Forrás: www.csaladilap.hu(Szerző: Szabó Edit)